TENGEEEEEER

Ma lejutottunk sikeresen a tengerre. Most már tudtam hol, mi van lezárva, mit hol tudok kikerülni, merre forduljak. Olyannyira belehúztam a tempóba, hogy rekord idő alatt értem le. 38 perc alatt tettem 3,4 km-t. Egész jó időnek mondható babakocsival szerintem. Kicsi Réku meg már teljesen hozzászokott a kocsizáshoz, mert bár még mindig nem tudott benne 30 percnél többet aludni, ám utána már játszadozott, sőt néha még meg is mondta a véleményét. Persze még ezt nem nevezném lelkesedésnek. 

Malaga tengerpartja sötét homokos, szürke. Jelenleg teljesen kihalt leszámítva azt a pár hippi lelkületű párocskát, csövit, akik itt vertek tanyát. Nagyon  jó volt látni a tengert, hallani a morajlását, nézni ahogy fodrozódik a víz. Nagyon szeretem csak úgy nézegetni. 

Nem volt sok időm, kellet is visszafordulnom, hogy időben visszaérjek az etetésre. Olyannyira a lovak közé csaptam, hogy újabb rekordot "futottam", fél óra alatt már a száééodánál is voltam. Mivel útközben Réku elszendergett a mozgásra, így még a szálloda előtt egy kicsit ücsörögtem, tologattam egy kicsit, hogy ne legyen szegénykém hulla evéskor.

Nagyon várom már otthon a tavaszt, hogy majd ott is nagyokat sétálhassak Rékuval. Ez sportnak is szuper :) karban tart :)