Hétfő

Ma kezdődött Máté tréningje. Így korán keltünk, hogy biztosan odaérjen, ne késsen. Hétkor keltünk, Rékut megpróbáltuk felébreszteni megetetni nem sok sikerrel, így betettük a kocsiba és így indultunk le reggelizni. Ő már ott ébredt fel, szép nyugodtan, nézelődött, meglepődött tágranyitott szemekkel, hova is került, este nem így nézett ki a kiságyam :) 

Miután megreggeliztünk visszamentünk, akkor már Réku is éhes lett így ő is megreggelizett, Máté meg elindult a tréningre. 

Ezek után kettesben maradtunk Rékával. A reggeli számára hajnali kelés kiütötte így elég hamar vissza is aludt és gyorsan még ráhúzott majd két óra alvást :) Innentől kezdve Réku feltöltődött így nekiláttam a kiképzésnek. 

Elsétáltunk a parkba, nézelődtünk, megtaláltuk a piacot, egy szimpatikusnak tűnő pékséget és kinéztük hol fogunk ebédelni majd. Bár ezt később túlszárnyalta egy gyümölcsös akinek nagyon szép, guszta áruja volt. Így el is határoztam ma gyümölcs napom lesz a reggelit leszámítva. :)

Vissza is értem Rékával időre, jó nagy 2 órás sétánkból. Ő útközben aludt, felkelt, aludt, majd már a szállodában fejezte be az alvását:) Miután a fő dolgokat letudtuk ( kaja,pelus ) újra nekiindultunk. Lelkesen elindultunk a kinézett gyümölcsöshöz. Kicsit furcsa volt, hogy a fő utcán minden boltredőny le volt húzva, de nem ütött meg nagyon hiszen még nincs szezon és ez azért eddig is látszódott a városon. Lekanyarodtam egy másik utcára, amit jobban is szeretek, ismerek már, na meg a gyümis úgy is itt lesz. Hmm fura hisz itt is minden zárva. Szééép lassan el kezdett derengeni, hiogy a siesta nem csak egy óra, hanem az 14-17 ig tart náluk. Ennek örömére a gyümis zárva volt. Lőttek a gyümi napnak. Így elmentem a folyópartig - ami megjegyzem már nem folyó part, lévén lezárták a folyót és feltöltötték földdel amin kutyékat sétáltatnak. Szóval megérkeztem az először kiszemelt pizzériához, ahol elhelyzkedtem a napon, Rékut letakartam, hogy ne süssön rá egyenesen a nap és vártam a pincérnőt. Egy idő után meg is jelent. Annyit megállapítottam, hogy az OLÁ- t, mint kifinumolt spanyol köszöntést valószínűleg nagyon helyesen ejthetem :D, hisz ezután lekesen mindenki spanyolul hadarni kezdett hozzám mintha én azt érteném. Így tett a pincérnő is aki lelkesen valamit magyarázott amin látszott, hogy valami fontos. Néztem próbáltam lelkesen angol szavakat kihallani belőle - néha a franciáknál, olaszoknál összejön - , de nála nem. A spanyol túlzottan hadar, nincs esélyem. Végre megszólalok, hogy - English? nagy mosoly :) Szegény lehervadt az arca és nagyon lassan spnyaolul elmondta ugyanazt, majd hozzá tete - kitchen, no kitchen (konyha,nincs konyha). Na itt nekem hervadt le a mosolyom. Erre ő közölte, hogy un momento . Rájtöttem, hogy oké van egy percem rendelni. Gyorsan rendeltem amit még sose tudtam megtenni hisen nekem minimum fél óra szokott lenni míg egy pizzás lapról kiválasztom mit is volna kedvem enni. Most sikerült a lehetetlen, legegyzserűbbet kértem, egy margaritat és colát. Nagyon fini volt, papírvékony tésztán és az ára otthoni volt, sőt nem fogadtak el borravalót :)

Réku felébredt és mostanra már igen megszeppenten nézett, üzenve, hogy azért ugye leszünk a szállodában is ahol tudok játszani a katicámmal és a lepkémmel na meg nyuszival ,mert már hiányoznak. Megsajnáltam szegénxkét és gyors tempóban visszainnultam a szállodába. Ahogy letttem a nagy ágyra, megint végre háton volt, megeredt a nyelve és lelkesen mesélte az eseményeket, nevetgélt, látszott, hogy jó-jó a séta, de azért még jobban értékeljük ha háton kalimpálhatunk és játszhat valami lógó bizgenytűvel :)

Közben Máté jelezte, hogy nemsokára már végezni is fognak, jön is már haza. 

Réku már álmosodott azt hittem pont elalszik mire megérkezik Apa, de mivel még ébren volt, így akkora lelkesedéssel fogadta, hogy el is felejtette, hogy amúgy épp álmos volt. Órisá kalimpálás, nevetgélés, kacagás és élménybeszámolóba kezdett. Ráhúzott majdnem félórát a fentlétére. Nemrég dőlt ki és most erőt gyűjt az esti játékokhoz, fürcsihez.