Na hát igen!
Ha a szüléstől tartanak a nők, háát nem tudom. Ott még legalább biztos a dolgok kimenetele, van körülötted egy csomó tutira hozzáértő személy. Közbeavatkoznak ha valamit tenni kell stb... Furán hangzik,de ott még te irényítasz. :D
Ezután jön az első pár nap otthon, ahol mindenkinek meg kell szoknia az új helyzetet.Nektek mint pár, illetve a babát, a babának, hogy kinek hol ahelye, mi a dolga, mi a heppje, panasza. Ki hogyan tud pihenni, ki mennyire terhelhető.
Az első 3 nap, beleértve a pénteket is nehéz volt. Ott szépen lemerültünk. Ugyanis pénteken napközben Rékuval nem is voltak gondok. Meglátogatta a védőnő, akiről nem teszek sok említést. Ő ajánlotta amíg nincs tejem elegendő addig szerezzünk be tápszert, mindeképpen HA-s tápszert és adjunk neki azt. Ezzel minden rendben is volt. Viszont sajna Rékunk hasfájós volt, mint utána kiderült. Beszéltem szoptatási tanácsadóval is, hogy segítsen mindent jól csinálunk e. Párszor átéltünk jó pár mély pontot. Nem tudtunk segíteni Rékun, az látszott, hogy valami nagyon zavarja, valami fáj neki ésszörnyű volt látni, hallani, hogy szenved, de nem tudunk neki segíteni. Azonkívül persze, hogy így alvásról megint csak nem volt szó részünkre. Többször kétségbe estünk, megnyugodtunk iazi érzelmi hullámvasút volt az a három nap. Minden volt benne, sírás, nevetés, nevetve sírás, döbbenet, ámulat, félelem, minden. Hétfőn találkoztunk a gyerekorvosunkkal, aki megfejtete a titikot és mondta, hogy a baba hasfájós az itt a gond. Fejjek lelkesen ne csüggedjek, addig is felírt egy hasfájós babáknak kifejlesztett tápszert és elmagyarázta, hogy mitől is fáj ilyenkor a baba hasa, mit lehet tenni stb. Nagyon rendes és szimpatikus volt. Máté gyorsan hosszabb utánjárás után beszerezte a tápszert.
Visszatérve a szülés VS első 3 nap otthon kérdésére, szerintem sokkalta durvább az első pár nap egyedül a picivel mint maga a szülés.
Haaaaaat azert en meg mindig a szulestol parazok jobban. Otthon legalabb tudnak masok is segiteni... :)))))))))))
VálaszTörlésÉn egyetértek!
VálaszTörlésA szülés 1 nap, aztán kész. Nekem durvább volt 3 hónapig émelyegni, hányni (bocs :o), a végén olyan bálnának lenni, hogy menni is alig tudtam, aztán a szoptatásos problémák (talán ez volt a legdurvább...), meg az éjszakázás hónapokig, és tök kialvatlanul 24 órán át felelősen ellátni egy védtelen kis pár kilós emberkét...!
A szülést simán ezek mögé sorolnám be.