Házak tájak vendégek

Gondolkodtam rajta mennyit is változott a világ mostanában. A társaságban mostanában sok gyerek született, illetve több emberrel beszélünk róla, hogy miként is érdemes csinálni a gyereknevelést, és a szülők kapcsolatát. Természetesen a nézőpontok, különbözőek, de meglepődtem rajta, hogy Zsuzsival nem mi vagyunk ebben a kérdésben a legtudatosabbak, pedig azt hittem igen:)

Amig az egyik családban természetes, hogy az anyós odaköltözik rögtön születés után, és segiti a családot a másik helyen teljes látogatási tilalom van hetekig, hogy minél jobban összeszokjanak a picurral, és megtanuljanak vele bánni.

Elgondolkodtam rajta, hogy ez régen valoszinű elképzelhetetlen lett volna, de manapság, az internet, mobiltelefon, világában, teljesen természetes, a családi segitség nélküli gyerek nevelés. A másik indok az a késői gyerekvállalás lehet. Valószinűnek tartom hogy a 20-as éveimbe fontosabbnak tartottam volna a szabadidőm kihasználását Réku születése után mint most. Arról nem is beszélve, hogy a felnőtt érzett, más "tanácsainak" meghallgatása, és megfogadása könnyebben ment akkor mint most. Öregszünk na:), de szerintem nem erről van szó. Inkább arról hogy sokkal szivesebben vállaljuk a felelőséget a saját döntéseinkért, mint mások jó,rossz tanácsait elfogadni. Az okoz nagyobb örömet, ha mi jövünk rá valamire, mintha más mondaná meg és sikeresek lennénk.

Mint irtam már az elején azt gondoltam hogy ez valami egyedi dolog, de szerencsére nem az:) Zsuzsi például rendszeresen olvassa a kismamablog-ot, ahol a pszihomokus csaj külön erről értekezik, hogy hogyan lehet kezelni a külső tanácsadásokat akár szülői, baráti, vagy vadidegen megjegyzések is azok. Szerinte a legnagyobb vesélye az egésznek az, hogy kiválóan el tudja venni az ember önbizalmát, egy egy elmésebb megjegyzés, vagy okoskodó mosoly, ami mögött az van hogy "én megmondtam hogy igy csináld", és ez nem jó. Mint irtam, ma már sokkal inkább cél és lehetőség az, hogy saját magunk neveljük fel a gyerekünket, mint régen, ezért a cél ennek a segitése és elfogadása, bármennyire is nem ez a model volt régen jellemző...:)