babauszi

Tegnap voltunk az elsô babauszin.
Nagyon kíváncsiak voltunk Réku mit fog hozzászólni.Tetszik-e neki, fog-e sírni, esetleg rögtön lubickolni kezd majd? Ismerôseink között eddig csak olyat hallottunk, hogy az első alkalom nagyon nem tetszett a Picurkáknak, így abba is maradt a babauszizás. Mivel Réka nem régóta szereti a fürdést és itthon is akkor érzi jól magát ha leér a háta a fürdôkádban, hogy biztonságban és stabilan érezze magát fürdés közben, így megalapozott volt a várakozásunk, mi fog történni az uszin.

Meférkeztünk picit késve, de behoztuk gyors öltözködéssel, megosztva a feladatokat. Mindenképpen Máté volt aki Rékával a vízben lesz, hisz a vízbiztonsága nem vitatható:) az enyém igen. /no nem kell semmi komolyra gondolni, nem félek meg semmi ilyesmi/
Máté és Réku belibbentek az uszodarészbe, én addig ugyancsak fürdôruhába öltöztem ha esetleg gond lenne be tudjak menni. Siettem, hogy ne késsek le semmirôl.

Az úszás megkezdése elôtt bemelegítô torna van a picúroknak apuval.Minden babaval apuka volt ;)
Majd egy gyors zuhany, kis paskolás és jöhet a medence.

Máté lelkes csobbanással bele is vetette magát a medencébe elsôként, miközben a parton fogta Rékut az oktatólány. Jót mosolyogtunk a finom vízbe érkezésen....;) Réku szeme se rebbent, beadták a vízbe.

Majd itt kiderült, hogy mindkét szülô bemehet a vízbe, így gyorsan én is csobbantam.

A foglalkozason mondokák kíséretében lassan szoktatjuk a picurkákat a vízhez. Elôször csak függôlegesen mártogatva, majd oldalra forogva( kígyózva), körbe-körbe forogva, elöttünk háton és hason 'ùszva' ismerkedett Réku a számára óriás vízzel. (150cm mély)

Minden feladatot, új élményt lelkesen vett Réku. Túlzó lenne, ha azt mondanánk, hogy rögtön pancsolt, nevetgélt, viháncolt, viszont nem sírt, nem akadt ki. Nagyon boldogok voltunk, egyfolytában vigyorogtunk:)
Kb fél óra pancsolás után azért jelezte Réka, hogy köszöni ez most pont itt és most elég is lesz. Így nem is erôltettük, ne legyen rossz élménye, kimentünk, öltozködtünk, száritkoztunk, teáztunk és jöttünk is haza. Meglepôdtem, gyorsan elszállt az idô, mire hazaértünk már 19óra volt és 17 elôtt indultunk el.

Várakozásunk ellenére Réku nem dôlt ki, a hazaúton bóbiskolt max20 percet, majd lelkesen fenn volt még 20:30ig. Na persze akkor már kidôlt.

Megyünk jövô héten is !;)



- Posted using BlogPress from my iPhone