Születés történet apu részéről

Izgalmas dolog ez a születes, Zsuzsival már jó előre elterveztük, hogy együtt csináljuk vegig, bar en az elején nem voltam apás szülés párti, de így utolag abszolut nem banom, hogy maskepp dontottem, ebben mar az is kozrejatszott, hogy az utolso pillanatban valtoztattunk korhazat, meg hat az is, hogy lattam Zsuzsi mennyire orult, amikor mondtam neki hogy megis bent leszek:) Egyszoval ezzel utana mar nem is volt gond...
A lenyegre visszaterve, a szules tortenetet, mar Zsuzsi jol leirta, igy csak reszemrol irom le a relevans elmenyeket, amelyek a magzatvizzel kezdodtek. Igazsag szerint mar jo ideje vartuk, hogy Reku baby kijojjon anyubol, apu meg visszanyerje teljes teruletet anyu teste felett (ertsed ez alatt: eros szoritasok, kenyelmi poziciok, sok sok bujcsi es szeretet, es a tobbi...:) ), megis amikor Zsuzsi bejelentette, hogy elfolyt a magzatviz, eppen egy nagyon fontos Starcraft 2 merkozes kozepen voltam (azota sem jatszottam Starcraft 2-vel), igy kenyelmes volt azt valaszolni, hogy akkor meg ugye nem kell indulni, vagy hogy egyebkent minden rendben, raerek meg befejezni ezt a jatekot (hogy pontosan hogy hangzott a dolog termeszetesen nem emlekszem), de valojaban arra gondoltam hogy oke hogy elfolyt, de ezt most at kell gondolnom, mert ez utan mar tuti nem lesz idom gondolkodni egy darabig:)...
Igy is tortent, kb 4 perc mulva szoltam a sracoknak, hogy en most lelepek szulni, kimentem Anyuhoz, es atvettuk hogy megis mit kellene csinalni. Mivel nem vagyok no, es elso gyerkoc Reku termeszetesen alapbol az volt az igenyem, hogy menjunk korhazba, es akkor minden rendben lesz, de ezt nem mondhattam Zsuzsinak, mert itt nem en voltam a foszereplo, es tokeletesen megbiztam egyebkent is az itelo kepessegeben ezen a teren. A legrosszabb ami tortenhetett volna az egy otthon szules, de hat regen is volt mar ilyen...:) Visszaterve az esemenyekre, elbenaztunk otthon 1-2 orat, furcsiztunk, dula-val beszeltunk, kielemeztuk a fajdalmakat, atvettuk, hogy mennyire jol is megy ez a szules, es ha csak ennyi akkor nem is lesz gond, aztan Zsuzsi kicsit verzett, ezert ugy dontottunk ideje indulni is, nehogy nagyobb gond legyen.
Szepen osszepakoltunk, kozben meg meg alltunk egyutt fajni egyet, de azert szerencsesen beertunk a korhazba, ahol az apolok elso sokja utan, Zsuzsi bekerult a vizsgalatra, ahol minket ert az elso sokk, mert Anyu bizony nem tagult semmit. Itt mar sejtenem kellett volna, hogy a szules folyamata talan megsem egy kenyelmes esti csaladi beszelgetes egy furdokadba egy keves verrel, meg jol kezelheto fajasokkal, hanem valami teljesen mas, de inkabb azon aggodtam, hogy faradt vagyok, es ha Zsu meg nem tagult, en nem akarok hazamenni, mert eselyem sem lesz fentmaradni Anyut tamogatni az ejszaka folyaman:) Nem kellett. Egy jofej szuleszno, elkezdte Zsu fajasait merni, es miutan megnyugodtunk a folyamat ismet beindult:)
Errol az idorol egyebkent a kedvenc storym lett, hogy ulunk Zsuzsival a varoban varjuk a meresek eredmenyeit, es kozben a tavolbol az egyik szuloszobabol a kovetkezo hangok szurodnek ki (termeszetesen noi hangrol beszelek:) ): "Bassza meeeeg....", "Kurvara faaaaaj....", "Jojjon mar ki az a rohadt gyerek....". Zsuzsival persze mindent tudoan osszemosolyogtunk, most mar tudom hogy ez inkabb a tudatlansagunk mintapeldaja volt:)
Miutan bekerultunk egy jol felszerelt szulo szobaba, en kenyelmesen berendeztem a dolgokat, Zsuzsival kimentunk megint kicsit zuhanyozni, de aztan faradt lett, ezert a szules tovabbi reszet mar az agyon toltotte. Azt hiszem - apai szemmel nezve - a fordulopont a fajasokban es a szulesekben ekkor kovetkezett be. A beszelgeteseink elmaradtak, Zsuzsi kezdett faradni, a fajasok erosodtek, es mar nem tudta lekezelni oket - ertsed ez alatt ereje sem igazan volt - igy ereztuk, most mar mindjart vege jon Rekaaa:). A vegso csapas termeszetesen az volt, amikor a szuleszno kozolte, hogy Reka meg sehol, mert az eredeti 2-3 cm-hez kepest jo ha 3-4 cm-re tagultunk, ami meg mindig semmi, es elnezve az orat (hajnali 5 ora lehetett) es a 6 ora vajudast, total remenytelennek tunt, hogy valaha szulni fogunk. Zsuzsi valahol itt adta fel - ami szerintem hihetetlenul sokat segitett a termeszetnek hogy tegye a dolgat - igy 8:45kor mar meg is szuletett Reka:).
Itt nem reszleteznem a dolgokat, mert Anyu eleg jol leirta a fajdalomcsillapito esetet, en meg tenyleg probaltam passzivan aktiv resztvevoje lenni a dolgoknak ami sikerult is igy utalog atgondolva, Reka termeszetesen csodalatos volt, vegigkiserhettem az elso furcsijet, aztan megkaptam, amig Zsuzsival foglalkoztak az orvosok (hala az egnek a dula ott volt Zsuzsinak tamasznak) igy a lanyom kinti letenek elso egy orajat velem tolthette:) Sokat dumcsiztunk meg sirtunk, hogy mennyire furcsa is ez a kinti vilag, de nagy gond nem volt. Persze hihetetlenul aggodtam Anyuert, mert lefarasztotta teljesen a szules, de ez is megoldodott...
Egyszoval ott voltam Rekaval es Anyuval, jo sok foto keszult, orult a csalad, es akkor meg nem is sejtettem hogy milyen bonyodalmak varnak rank, es mennyire kemeny is lesz az elso par nap igy harmasban, de errol majd a kovetkezo bejegyzesben:)
Osszefoglalva a dolgokat, az apas szules egy jo dolog, de en inkabb azt emelnem ki az egeszbol, hogy mint ferj es mint apa helyt kell tudnod allni egy olyan folyamatban, amit nem ismerhetsz meg sohasem igazan, viszont ha ugyes voltal:) akkor olyan plusz koteleket es biztonsagot adsz a parodnak es a gyermekednek, amit maskepp sosem tudnal szamukra megadni! Szoval kozsi Zsuzsi, hogy ravettel hogy legyek veletek az elso perctol kezdve mindorokke!:)